A barna zsírszövet termelődését segítő EPAC1 fehérje segíthet a szervezet energia-egyensúlyának fenntartásában. 

Még mindig kevés az ismeretünk a zsírszövet működése és a testtömeg alakulása között ahhoz, hogy ezt az elhízás megakadályozása érdekében eredményesen használhassuk.

A zsírszövet fejlődése, működése transzkripciós faktorok hálózatán ke­resztül zajlik. A molekuláris események összehangolásában – s így az adipogenezisben, lipidmetabolizmusban, inzulinérzékenységben – a peroxiszóma proliferátor aktiválta receptor-γ (PPARγ) különös jelentőséggel bír. A jelátvitellel összefüggő zsírszövet-működési zavarok állnak az el­hízás és a hozzá társuló anyagcsere-betegségek hátterében. Az emberi barna zsírszövet metabolikusan igen aktív, a fehér zsír közötti bézs sejtek is potenciálisan termogén tulajdonságúak. Rágcsálókon és emberen vég­zett vizsgálatok alapján lehetőség nyílik az energiafelhasználást stimuláló gyógyszerek, tényezők alkalmazására az elhízás elleni kezelésben.

Egy egyébként egészséges 45 éves nő a combján észlelt elváltozás miatt for­dult orvoshoz. A beteg 5 évvel korábban vette észre először a terimét, mely azóta fo­kozatosan növekedett. A beteg nem számolt be az adott területet érintő korábbi műtétről vagy traumáról. Az elváltozás tünetmentes és szoliter volt. A fizikális vizsgálatot végző orvos jól körülírt, boltozatos, hullámos fel­színű, a környező bőrrel megegyező színű, nyeles képletet észlelt a jobb comb mediá­lis felszínén (1. ábra: a, b és c). A 3×4 cm-es lézió puha tapintatúnak bizonyult, nem volt nyomásérzékeny, és nem volt összenyom­ható. Egyéb kóros eltérés nem mutatkozott.

A közeljövőben lehetőség nyílhat az elhízással társuló leptinrezisztencia sikeres kezelésére. A táplálkozás hatással lehet a leptinrezisztencia kiala­kulására, ezáltal megváltoztathatja az energiahomeosztázis neuroendokrin szabályozását. A leptin szerepet játszik az intesztinális táplálékfelvétel, a vérnyomás és a fertilitás szabályozásában, ugyanakkor számos gyulla­dásos és autoimmun betegséggel összefüggésbe hozható.

Az obezitás a nyugati társadalmakban az öt legsúlyosabb egészségügyi teher egyi­ke. Jelentősen növeli a metabolikus, a kardiovaszkuláris, az ortopédiai, a pszichés és egyéb morbiditási kockázatot. 

A barna zsírszövet cukrot, energiát éget, és ezzel hőt termel: a kistermetű állatok és a csecsemők így tartják fenn a testhőmérsékletüket. Hideg hatására a felnőttek is képesek a fehér zsírszövetet barnítani, de ezt a kedvező hatást az elhízás gátolja.

Kiderült, mi dönti-e, hogy a zsírsejtek prekurzoraiból kalóriát raktározó fehér zsírsejt vagy kalóriát égető barna zsírsejt alakul-e ki. A cukorbetegség és az elhízás elleni harcban fontos lehet annak ismerete, mi szabja meg a prekurzorok további útját.